Üdv, újra mindenkinek!

Elég sok idő eltelt az utolsó bejegyzésem óta (újfent), de sajna már nem sok minden történik velem. Illetve igen is az elmúlt két évem igen töményre sikeredett, és mégis úgy érzem semmit sem láttam.

Az hogy régóta vagyok idekint és ez az idő elég volt ahhoz hogy kiismerjem azokat az embereket akiknek dolgozom? Talán ez is nyom a latba hogy mennyire nem érzem jól magam itt? És várom, igen várom a végét ami ennek az évnek a végén lesz, hiszen igazán nyomós okom van arra hogy hazatérjek. 29 voltam mikor kijöttem, talán kicsit későn, és most 32 vagyok, pénzem ugyan nincsen sok, de amit igazán nyertem az a rengeteg élettapasztalat ami azt hiszem lassan de a jó útra terelt.

Alig egy hónapja tértem vissza egy hosszabb szabadságról, amit megérdemeltem, hiszen február óta nem volt megállásom. De megvolt az eredménye a munkámnak, a főnököm ebben az évben milliókkal fog több pénzt keresni, nos ezt most meg is hálálta, egy kis bónusz fejében. De most nemigazán van munka a farrmon, mikor megkérdeztem -mert egyfolytában szabadságol- nincsen munka? Erre ő, neeeeem van itt munka, és azóta festegetünk, meg tedd ide tedd oda van. De lassan elkezdjük a nyércek mérését ami eldönti majd hogy melyik lesz a jó tenyészállat.....és majd november-december, amikor meggyilkoljuk őket és megnyúzzuk őket. De közben beiktatok még egy hazalátogatást........

Mostanában elég furcsa hangulatom van, amikor otthon vagyok van mikor idegennek érzem magam, valszeg megvan az oka. Pl. amikor az ember csalódik a barátaiban. Hogy mégis mit remélek eztán a hazaköltözésem után? Minden úgy történik ahogyan történnie kell, hiszen nem vágyok sokmindenre eztán. A napokban elég sokszor felbüffentek emlékek a múltamból, és egészen elégedett vagyok azzal ami volt. Noha vannak még dolgok amit ki kellene húznom arról a bizonyos listáról, dehát mindenki addig takarózzon ameddig ér, nem? Az iker japó csajokról is le kell mondjak.......na jó ez csak vicc. Amiben viszont teljesen biztos vagyok elég messze van még december és a várakozás ami kitölti napjaimat felőröl.
Tehát mindenki gondolja meg mit vállal ha kimegy valahova külföldre, mert ha legalább olyan "emós" mint én, akkor jó eséllyel szemben találhatja saját magát a sötét oldalával.

Egyszer egy barátom kérdezte miért írkálok ide ilyeneket, miért írok ki olyan dolgokat ami igazán belsőből jön? Hogy miért? Az a dolog amikor valaki egyedül érzi magát és magányában talán az is jól esik ha valaki elolvassa a faszságait, vagy csupán csak jó hogy leírhatom ide ami van bennem, hiszen a monitor rohadt jó hallgatóság.....

Huhh, talán kicsit depisre sikeredett, de mindenki más úton szabadul meg a köveitől......

Minden jót mindenkinek, és köszönöm a figyelmet!