Üdv mindenkinek!

Hát marha régen írtam ide, szokás szerint. De igen még kint vagyok Dániában....a nyércekkel. Azóta szereztem egy második képesítést is. Na igen. Sajnos villámcsapásként ért a felismerés hogy mesék nincsenek. Nekem speciel vannak olyan furcsa belső hangok amik figyelmeztetnek hogy figyeljek oda mert nem úgy van az ahogyan mutatkoznak a dolgok. Haha, jó kis magyar mondás "nem mind arany, ami fénylik". Szóval mindig is sejtettem hogy a munkaadóim vérgecik, de most aztán kiderült a turpisság. Egyszerűen szavakkal nem tudom leírni mily ocsmány természettel rendelkeznek a "gazdáék".

A történet annyi hogy a húgom szülni fog áprilisban, és az egyik legjobb barátom (Kerekes Laci) esküvője lesz májusban. Na én kinéztem úgy időpontot hogy otthon tudjak lenni a nemes eseményen és persze az előzengésén (legénybúcsú). Na hát mivel főszezon van ezért nem mehetek haza, de az esküvőre persze igen olyan intervallumban hogy hazaút-esküvő-visszaút. Három nap....barátom:D. Na. Persze lehetőségem van kilépni a buliból és keresni másikat......Tulajdonképpen a helyzet az hogy megértem én hogy mi van, de amikor behívtak beszélni a szabadságról, olyan hangnemben tették azt hogy igazán éreztem hogy én egy külföldi kutya vagyok aki nem tud boldogulni a saját országában........na hát persze. Mialatt otthon voltam legutóbb összefutottam egy régi barátommal, aki szintén külföldön szolgál, és sok nemzetiséggel dolgozik együtt. Ő jegyezte meg hogy a magyar ember az aki mindig elégedetlen, nos bevallom én is az vagyok hiszen mindenem megvan ami kell, csak életem nincs....:D Na és most jön a panasz......Áhh iyenek vagyunk isten ilyeneknek teremtett minket, szenvedő népnek....

De az kutya biztos hogy mihamarabb befejezem rabszolgaságom, amit természetesen megfizetnek, és hazamegyek élni a............hazámba.

Köszönöm a figyelmet, annak aki végigolvasta, és nem tudom mikor írok ide valamit. A nyércek hamarosan szerelmeskednek, és kezdődik a kölykök szezonja.:D